6852 - A Polgárháború Éve

Nos, ez a pillanat is elérkezett. Immár nyomtatában is megjelent az első önálló regényem, amelyet a  fentebb látható címre kereszteltem. Az igazat megvallva, nem tudom, most mit írhatnék... de mivel az egyik legjobb mű lett, amit valaha is alkottam, ezért mindenkinek javaslom, aki szereti a sci-fit - aki esetleg nem elégedne meg ennyivel, az lentebb talált egy kis ajánlószöveget is.
Bővebben a képre kattintva tájékozódhattok a műről, a nyomtatottak linkeltem be. Akinek sok lenne a kért összeg, de mindenáron el akarja olvasni, annak figyelmébe ajánlom a nemrég megjelent, E-book változatot is, amit szintén megtalálni a belinkelt oldalon. Az már egy kicsit kevesebbe kerül :)

  
  
Minden bátor olvasómnak jó szerencsét kívánok, remélem, elnyeri a tetszéseteket!
A bizonytalanok itt találják ajánlószöveget:

A távoli jövőben az emberiség kirajzott a csillagok közé, tele reménnyel és büszkeséggel. De nem úgy alakultak a dolgok, mint ahogy eltervezték. A Föld szülöttei előre jutottak ugyan, azonban fokozatosan megszűntek azok lenni, mint akik egykoron voltak.

Az új állam, a Földi Birodalom sorra igázta le a galaxisokat, egymás után döntötte romba az élettel teli világokat és igába hajtotta a környező fajokat. Nem érdekelte őket az erkölcs, a szabadságot kizárólag az Ember kiváltságának tekintették. Mások fáradozásai árán létrejött a régóta várt közösség, ahol az emberek számára nincs éhezés, sem betegségek és a szegénység is eltűnt a világból, az emberek világából. Az elnyomott fajok nyomorban éltek, sokuktól még a szabadságát is elvették, s ezzel az emberiség átlépett egy határt.

Egy idő után szervezkedés indult a Föld ellen, létrejött az Antari Föderáció, egy állam, amely magában foglalja az összes elnyomott nép közös érdekét: az emberek kiűzését onnan, ami jogosan nem az övék. A Föderációs törekvése túlságosan is erőtlen a sikerhez, a győztes háború kezdettől fogva lehetetlennek tűnt. Ám mégis, 6852-re elérkezett a pillanat, amikor a kétségbeesés félresöpörte a józanész elveit. Kitört a polgárháború, amely egy váratlan tényezőt is előtérbe helyezett, valamit, amire egy idegen sem számított volna:
Még mindig maradt emberséges ember.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.